A szülés elemi erejű spontán és egyedi testi-lelki-szellemi folyamat- telis-tele előre megjósolhatatatlan részletekkel. Főleg az első alkalom előtt nehéz előzetes képet kapni, mire számíthattok. Az alábbi lista a teljesség igénye nélkül összefoglalja azokat a tényeket, amik időhiány miatt, vagy egyéb okokból kifolyólag ritkán kerülnek szóba a hagyományos, SZTK-s várandósgondozás során, mégis jó tudni róluk.

1. A szülés nem pusztán testi történés, de érzelmi folyamat is

A feladatorientált hétköznapokban hajlamosak vagyunk szem elől téveszteni mennyire fontos hatással vannak az érzelmek szervezetünk egészséges működésére. A saját bőrünkön is megtapasztalhatjuk, hogy stressz hatására befeszülnek az izmaink, szaporábban ver a szívünk, ha hajlamosak vagyunk rá, akár a vérnyomásunk is emelkedhet, főleg ha tartósan egyedül érezzük magunkat egy nyomasztó, vagy rémisztő szituációban.

A meghitt, biztonságos légkör ezzel szemben lazítóan hat a testre is, vérkeringésünk optimalizálódik, jobb az erőnlétünk.

A hormonrendszerünk különösen érzékenyen reagál az érzelmeinkre. Ahhoz, hogy egy vajúdás dinamikusan és hatékonyan ki tudjon fejlődni, a várandós édesanya és a baba testében fennakadások nélkül le tudjon futni a beléjük kódolt program, elengedhetetlenek az ehhez szükséges érzelmi tényezők. Ez mindenek előtt a fizikai és az érzelmi biztonságot jelenti.

2. A biztonság elsősorban benned van

A filmes ábrázolások alapján azt hihetnénk a szülés egy olyan kóros állapot, ahol az anya teste saját magára és babára nézve is akut életveszély forrása, és csakis a tapasztalt specialistákból álló orvosi team mentheti meg őket a drámai tragédiától.

A valóság ezzel szemben az, hogy az anya a biztonság egyetlen kiindulási alapja- hiszen ő és csakis ő képes világrahozni azt a babát, akit a méhében hord. És mivel az ő testét az ő hormonjai működtetik, az ő biztonságérzete a legfontosabb. A szülés helyszínének, segítőinek kiválasztásában éppúgy, mint a vajúdástámogató praktikák, vagy a nem-életmentő beavatkozások elfogadásában is.

Nem feltétlenül jó választás édesanyád nőgyógyászát felkérni, ha csak te magad is nem érzel mindent elsöprő bizalmat iránta. Ugyanakkor az intézményen kívüli szülésre sem elegendő érv önmagában, hogy a legjobb barátnődnek jó élménye volt róla.

3. Hüvelyi szülés esetén a szaksegítők közül a szülésznőnek van a legfontosabb szerepe

Magyar viszonylatban sok generáció óta orvost szokás fogadni,  holott egy alacsony kockázatú, komplikációmentes szülést még kórházi viszonylatban is a szülésznő kompetenciája ellátni. Arra az esetre “ha bármi baj történik” természetesen mindig kell legyen elérhető orvos a szülészeteken.  Valamennyi szülész-nőgyógyász ért a vészhelyzetek medikális megoldásához, ezért kár egy konkrét- ráadásul meglehetősen drága- orvoshoz ragaszkodni. Főleg, hogy a statisztikák azt mutatják a fogadott orvos nélküli szülések során ritkábban válik szükségessé orvosi kompetenciát igénylő beavatkozás alkalmazása.

A szülésznő ezzel szemben egy nagyon intim, bizalmi szerepet tölt be a teljes vajúdás alatt: a legtöbb kórházban ő vizsgál, ő védi a gátad, ő érinti először a kisbabádat. Ha sikerül elnyernie a bizalmadat már a várandósság alatt, jó hatással lehet a vajúdásra, hogy nem egy teljesen idegen nő van jelen melletted. Bár nem minden kórházban van lehetőség csak szülésznőt fogadni, egy kérdést mindig megér.

4.  A szülés nem feltétlenül jár kínszenvedéssel határos testérzetekkel.

A biztonságos érzelmi légkörben megélt, háborítatlan, beavatkozás-mentes szülés során a méhösszehúzódások általában lassan, óvatosan indulnak, fokozatosan lesznek egyre erősebbek, sűrűbbek és hosszabbak. Általában még a legutolsó szakaszban is van pár perc szünet a hullámok között, lehet pihenni, erőt gyűjteni. A szabad testhelyzetválasztás lehetővé teszi, hogy az éppen számodra legkényelmesebb poziciót vedd fel- ez általában ugyanaz, mint ami a baba minél könnyebb megszületését is segíti.

A vajúdás alatt felszabaduló hormonok hatnak az agy működésére, egy sajátos, módosult tudatállapot jön létre, ami segít megküzdeni a fájdalommal. Mindez sajnos nem érvényesül, ha szintetikus oxitocin infúziót kap az anya, mivel az kizárólag a méhre hat- ráadásul a saját oxitocin hormontermelés is leáll tőle.

Bár orgazmikus érzéseket csak az anyák egy kisebb hányada tapasztal a szülés során, de a legtöbb szabadon mozgó, jól támogatott, beavatkozások nélkül vajúdó anya nem érzi elviselhetetlennek sem a méhe munkájával járó testi érzeteket.

5. A fájdalomcsillapítás nem az epidurális érzéstelenítéssel kezdődik

Persze nem muszáj tétlenül tűrni az elviselhető fájdalmat sem, és az is tény, hogy vannak olyan magzati elhelyezkedések, vagy lelki okok, amik tényleg gyötrelmessé tehetik a méhösszehúzódásokkal járó testérzeteket.

A masszázs, a kádfürdő, vagy meleg zuhany, a forró borogatás esetleg 100%-os tisztaságú, bevizsgált minőségű illóolajokkal kiegészítve szinte mindig jelentős enyhülést adnak. Ezek mind természetes, kockázat-és mellékhatásmentes lehetőségek.

Nem mondható el ugyanez a gyógyszeres fájdalomcsillapításról. Az egyes kórházakban előszeretettel alkalmazott epidurális érzéstelenítés például valamennyire mindig korlátozza a szabad mozgást, de bizonyos esetekben jelentősen gyengítheti a méhösszehúzódások hatékonyságát, meghosszabbíthatja a vajúdást, rosszkor beadva akár a kitolást is megnehezítheti. Az újszülöttek éberségét, és szopizási kedvét is csökkentheti az első pár órában. Ráadásul nem is mindig hat. 
Ugyanakkor elhúzódó, fájdalmas vajúdás, vagy oxitocin infúzióval felerősített szünet nélküli fájások esetén- jól adagolva-  akár segíthet megelőzni egy anyai kifáradás miatti császármentszést.

Mindenesetre érdemes megtartani a legvégső megoldásnak a tarsolyban, arra az esetre, ha semmi más nem hozná meg a kívánt hatást.

6. Az  Apa nem segítő, hanem teljes értékű aktív résztvevője, teremtő társa az élménynek

 A régi felfogás szerint nő dolga a férfihoz való alkalmazkodás, neki való megfelelés, engedelmeskedés, míg férfié az irányítás, “nőies” érzelmeskedéstől való “józan” távolságtartás volt, de ugyanilyen fontos feladata volt az anyagi biztonság megteremtése, és a családja védelme a külső veszélyekről. Amikor széleskörben elterjedt szokássá vált az apák jelenléte a szülésnél, még erősen tartották magukat ezek az íratlan szabályok.

Ma már egyre több pár törekszik egy egyenlőbb , rugalmasabb, érzelemközpontúbb működésre, ahol a nőnek is van döntési joga és kompetenciája, és a férfi is lehet érző emberi lény, aki meghitt kapcsolatra törekszik a társával és a gyermekeivel.

Azonban szülés körül sokszor még mindig a régi normák szerint próbálnak “helytállni” az amúgy felvilágosult modern férfiak is. Az sem példa nélküli, hogy az édesanya kifejezett elvárása az apa felé a hatékony védelem a kórházi dolgozókkal szemben, vagy a professzionális vajúdástámogatás. Bár az esetenként egészen elkeserítő kórházi viszonyok miatt sokszor ezek valóban jogos igények, mégsem jó ötlet a párunkra rakni a teljes felelősséget a szülésélményünkért. Ez az ő folyamata is, éppannyi joga van a saját megéléséhez, mint az anyának.  “Segítségnek”  legfeljebb olyan értelemben nevezhetjük az apák vajúdástámogatását (vagy távolból történő drukkolását, nagyobb tesókra vigyázását), amennyiben “segítségnek” számít szex során a partner részvétele.

Az életadás folyamata és a gyereknevelés két ember közös élménye az első pillatanattól- mindhalálig, amit mindkét fél a saját jogán él meg, de ideális esetben elkötelezettek hozzájárulni egymás szükségleteihez, vágyaikhoz is a saját lehetőségeikhez mérten.

7. A baba nem passzív elszenvedője, hanem aktív szereplője saját születésének

Ma már nem hitrendszer kérdése, hanem bizonyítékalapú tudományos tény: A magzat már születése előtt érző emberi lény, aki kompetens a saját folyamataiban. Nem a csillagok állásán, és nem is a helyi kórház protokollján, sokkal inkább a baba döntésén múlik, mikor érzi magát készen, hogy neki fusson élete első feladatának. A méhösszehúzódások felkészítik a  testét és a lelkét- nemcsak a születés munkájára, de a méhenkívüli üzemmódra történő átállásra is. A szülőcsatornán való áthaladás egy katarktikus tusa egy diadalmas győzelemmel megkoronázva.

A császármetszés ehhez képest kicsit kontrollvesztettebb megélés, hirtelenebb átmenet.  Éppen ezért a császáros babáknak még nagyobb szükségük lenne a gyengéd fogadásra, szüleik hangjára, érintésére, mielőbbi és minél folyamatosabb együttlétre az anyukájukkal. 

A hivatását szívvel-lélekkel végző szülésznő kapcsolódik a babához már a várandósság és a vajúdás alatt, beszél hozzá, amikor megérinti, segít az anyának tartani a kapcsolatot a magzattal a folyamat alatt, gyengéden, szeretettel fogadja, és ha nincs valódi, egészségügyi ok ellene, mielőbb átnyújtja az anyának az újszülöttet.

8.  A dúla csodaszer- és mégsem az

A dúla a szülés természetét jól ismerő, civil női segítő, aki általában maga is szült már. Főleg kórházi környezetben rengeteget segít az intim légkör megteremtéséhez egy ilyen, “külsős”, kicsit “informálisabb” , rokonibb, barátibb jellegű személy jelenléte. Jól ismer, és előszeretettel használ olyan gyógyszermentes vajúdástámogató praktikákat, amikhez ritkábban nyúl a leterhelt egészségügyi személyzet. Ennek eredményeként a dúlával szülő nők általában könnyebben, rövidebb idő alatt kevesebb beavatkozással szülnek, jelentős arányban hüvelyi úton.  Ugyanakkor nem jelent garanciát a dúlai támogatás az álomszülésed teljesülésére. Egyes anyák abban a reményben fogadnak dúlát, hogy pozitív megerősítéseivel ellensúlyozza a kimondottan nem támogató szaksegítők hatását, esetleg, hogy kiálljon helyette az indokolatlan beavatkozások felajánlásakor. Ez nemcsakhogy nem része a dúlai szolgáltatásnak, jogilag sem lehetséges. Érdemes olyan szaksegítőket választani, akikben megbízol. A dúla kiegészítheti a  döntéseidet tiszteletben tartó, humánus orvosok, szülésznők, bábák támogatását, de nem helyettesíti  azt.

9.  A szülés legfontosabb szakasza a baba megszületése utáni 2-3 óra

Még egy tervezettől szélsőségesen eltérően alakult szülés is megszépíthető, ha a baba egyből az anya csupasz bőrére kerülhet, és lehetőség szerint ott is maradhat legalább 1-1.5 órán át. Ha ez nem lehetséges, a második legjobb megoldás, ha az apja mellkasán szőrkontaktusban várja ki az újszülött, amíg magához ölelheti végre az anyukája. Ha nem volt gyógyszeres fájdalomcsillapítás a vajúdás alatt, a baba nagyon éber és erős, érdeklődve fordul a szülei felé, és saját erejéből képes felkúszni az anyamellre, és hibátlan technikával mellre tapadni.  Az a pár csepp kolosztrum, amit ilyenkor magához vesz, nagyon értékes az immunrendszere számára. Nem is beszélve a bevésődés jelentőségéről: mind az anya, mind a baba egyszer s mindenkorra megtapasztalja, hogy képesek együttműködni a szoptatásban! 

Ha az első órák ettől a biológiai normától szélsőségesen eltérnek (sem az apa, sem az anya nem lehet a babával), az komoly stressz mindhármójuk teste és lelke számára, rontja a sikeres szoptatás esélyeit, utólag pedig sokszor szakértő segítségére van szükség ennek a veszteségnek (hiszen elvesztették azt a normális, egészséges tapasztalatot, amire számítottak) a  feldolgozásához. Érdemes olyan kórházat választani, ahol az azonnali és folyamatos, legalább 1 órás bőr-bőr kontaktus nem forradalmi kívánság, hanem az alapprotokoll, amit kérés nélkül minden jó állapotú anyababa - pár megkap.

10. A gyermekágyas időszak alatti megfelelő támogatás legalább olyan fontos, mint a vajúdás alatti

A  sztárkismamákról készült fotók alapján azt hihetnénk, a kórházat nagyjából olyan testi állapotban hagyják el az anyák, mint mielőtt a baba megfogant volna. A valóság ezzel szemben, hogy a méh, bár jelentősen visszahúzódott, még 3 nap után sem nyerte vissza eredeti méretét, a méhlepény helyén egy vérző seb van, és a belső szervek visszavándorlása is még folyamatban van. Akinek gát vagy császármetszése volt, annak a mozgásszabadsága is korlátozott a teljes sebgyógyulásig, de az épen maradt gát is igényli a kímélő, pihenő életmódot egy jó pár hétig.  Egy szó mint száz, nem véletlenül nevezik a szülés utáni időszakot gyermekágynak.

Főleg az első baba születése után érzelmileg is fontos  a szülői kompetenciát erősítő támogatás, és minél többedik baba érkezik, annál inkább létkérdés a fizikai segítség: A nagy gyerekek játszótereztetése, intézménybe hordása, főzés, mosás, teregetés, mosogatás. Jó, ha olyan segítőt találsz, aki tisztában van a szerepével és elfogadja azt. Egy olyan rokon, aki csak korhol a rendetlenség miatt, viszont kéretlenül próbál részt vállalni a baba gondozásába, esetleg még a ti gyakolatotokat is megkritizálja, az ilyen “segítség” többet árt, mint használ.

+1 Mindent nem lehet előre tudni- és ez így van jól

A szülés az élet koncentrált kivonata, az élet pedig csupa meglepetés. Agyon szervezett világunkban rengeteg energiát emészt fel, hogy “projektjeink” minden részletéről jó előre legyen pontos tervünk , és lehetőség szerint elkerüljük a terv borulását. A gyerekeink azonban- a spontán kibontakozó, céltalan öröm gyümölcseiként - arra tanítanak minket, hogy a múlton történő felesleges rágódás és a tökéletes jövő hajszolása feltétel és előítélet nélkül, és nyitott szívvel legyünk jelen az itt és mostban. És csak engedjük megtörténni a varázslatot.

Károlyi Natália
Dúla, önkéntes szoptatási segítő, gyermekágyas segítő

nativita.hu


Tetszett a cikk? Hasznosnak találod? Megköszönjük a megosztásokat!

Kövessétek a Facebook oldalunkat, Instagram-ot, csatlakozzatok élménybeszámolókért a zárt FB csoportunkhoz vagy olvasgassatok itt, a Bababarát Szállások weboldalán