A neten való szörfölés közben bukkantam egy édesanyáknak szóló cikkbe, miszerint ismertessék meg a kisbabájukat a probiotikumokkal. Mondván, a szülőtől nem csak jó dolgokat örökölhet, hanem a szülés során kórokozókkal is fertőződhet az újszülött, és ettől meg kell védeni.
A cikket olvasva egyre jobban állt fel a hátamon a nemlétező szőr is, mert azon kívül, hogy a cikknek nem titkolt célja az adott cég termékét reklámozni az általuk felvetett problémára, (hasfájás, gázosodás, gyenge immunrendszer, melynek következtében hajlamosabbak lehetnek az allergiára, és autizmusra) azon kívül az egészségügyben, élettanban kevésbé járatos szülőnek kifejezetten ijesztő is lehet.
A magzat gyomor- és bélrendszere steril, a megszületéskor immunológiailag és funkcionálisan is éretlen. A bélnyálkahártya áteresztő a megszületés után, nem képes teljesen kizárni a teljes fehérjéket és a kórokozókat.
A legelső védelmet a colostrum (előtej) jelenti, a benne lévő IgA bevonja a bélfalat, és passzív védelmet biztosít. Az újszülött legelső védőoltásának is tekintjük.
Ideális esetben a megszületés után az újszülöttet senki nem érinti meg az édesanyján kívül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy szabadon megválasztott kitolási pozícióban az édesanya nyúl a babáért, az ő kezébe érkezik, és egyből a mellkasára kerül. Ennek hatására az édesanya bőrén levő baktériumokkal érintkezik, amelyre az anyatejből egyből kap védelmet is. Ezt hívják kolonizációnak és entero-mammális védelemnek.
Az anyai bélfalból fehérvérsejtek vándorolnak a mellbe, ahol olyan specifikus IgA-t termelnek, amik az anya beleiben levő baktériumok ellen nyújtanak védelmet. Ezért veszélytelenek az anya bélbaktériumai az újszülöttre. Az IgA nem bomlik le a gyomorban, ellenáll az emésztőenzimeknek, megelőzi a gyulladást és megakadályozza a csecsemő beleiben az idegen fehérjék felszívódását.
Amikor az újszülött idegen kezekbe kerül – bár gumikesztyűvel – és el is különítik az édesanyától, akkor a kisbaba a környezet és a kórházi személyzet kórokozóival találkozik elsődlegesen, mely ellen az anyatejben nem kap védelmet. A császármetszéssel született újszülötteknél vagy a koraszülötteknél nagyobb az esélye, hogy antibiotikumkezelésnek ellenálló kórházi kórokozókkal, baktériumtörzsekkel találkozik.
A szoptatott csecsemő bélflórája elsősorban bifidobaktériumokból áll, melyet egy adag tápszer is nagymértékben megváltoztat, 24 órán belül olyanná válik, mint a felnőtt bélflórája és legalább két hét kizárólagos szoptatás kell a bifidusflóra visszaépüléséhez.
A kisbabákra sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a kórházi dolgozók, az édesanyától való elkülönítés, mint az édesanya maga, mert esetleg a hüvelyből, a méhszájon keresztül juthat fel kórokozó. A Szülészek és Nőgyógyászok Amerikai Kollégiuma (ACOG) szerint spontán burokrepedést követően 48 óra is eltelhet biztonságosan, míg megszületik a baba, anélkül, hogy fertőzéstől kellene tartani.
Az anyai streptococcus B fertőzés tényleg lehet tünetmentes, és akár súlyos fertőzést okozhat az újszülöttnél, azonban ezt nem probiotikumok adásával tudjuk megelőzni, hanem az anya és az újszülött antibiotikus kezelésével.
Értem én, hogy marketing, meg reklám… De miért kell riogatni az édesanyákat, hogy akár ők maguk jelentik a legnagyobb veszélyt a kisbabájuk egészségére, hosszú távú életminőségére nézve?
Nézzük a másik oldalról durván leegyszerűsítve:
az édesanyák jelentik a legnagyobb biztonságot a kisbabájuk egészsége számára, a természet nem véletlen találta ki a szoptatást. Az ember az emlősök csoportjába tartozik. Gondoljunk csak bele evolúciós szempontból. Az ősember-anyuka vajon steril szülőszobában hozta világra a gyermekét? Adott neki bármilyen probiotikumot, hogy megszüntesse a hasfájásokat?
NEM.
Háborítatlanul jött világra az újszülött, nem szakították el az édesanyjától, hanem azonnal óvó-féltő ölelésébe vette, a mellkasán ismerkedett először a külvilággal. Az ő bőrén levő baktériumokkal találkozott először, és a szoptatással azonnal kapott is védelmet ellene. Nem tette le a szomszéd „gyerekbarlangba” háton fekvő pozícióba, hanem folyamatosan hordozta. Ezáltal a hasfájások száma természetes módon csökkent, hiszen tudjuk, hogy a hordozással a büfi is könnyebb és a bélgázok távozása is. Nem próbálta időre etetni, hanem igény szerint szoptatott, a kisbaba jelzései alapján. Nem volt óra, maximum a nap járásához tudott viszonyítani. Nem gondolkozott túl sokat a csecsemő elkényeztetésén.
Tény, nagyobb volt a csecsemőhalandóság, mint manapság. De ha akkora veszélyt jelentett volna az ősember a gyermekére, vajon nem kihalt volna az emberiség?
Az első perctől kezdődő bőrkontaktus, testközelség és szoptatás az evolúciós védelem a gyermekeink számára, amit szinte minden édesanya meg tud adni a gyermekének, mindenféle anyatejből izolált probiotikumok nélkül.
Ilyés Annamária
IBCLC laktációs (szoptatási) szaktanácsadó
Forrás: dr. Juhász Judit: Az anyatej összetétele és immunológiai jelentősége /Laktációs szaktanácsadó vizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak hallgatói jegyzet/
Kövessetek minket Facebookon, Instagram-on, csatlakozzatok élménybeszámolókért a FB csoportunkhoz vagy olvasgassatok itt, a Bababarát Szállások weboldalán.
