Először is le kell szögeznünk, hogy ezzel a cikkel nem lelkiismeretfurdalást szeretnénk kelteni nem anyatejjel táplált babák szüleiben, hanem szeretnénk megmutatni, hogy miért is fontos a szoptatás támogatása, a régi tévhitek eloszlatása (időre szoptatás, teáztatás) és a hiteles információk terjesztése.
Figyelem! Ha problémák merülnek fel szoptatás terén (sebesedés, mellgyulladás, cumizavar, szopási sztrájk stb.) vagy csak biztosra szeretnél menni, hogy helyes a technika, netán kérdéseid vannak, mindig vedd fel a kapcsolatot IBCLC laktációs (szoptatási) tanácsadókkal.
Hol találod meg őket? Katt IDE vagy IDE.
Szeretnél többet megtudni magáról a szoptatásról? Katt IDE.
Rengeteg a régi tévhit és nem igazodsz el? Katt IDE.
A csecsemő szoptatásának előnyei
A szoptatás olyan előnyöket kínál a gyermekek számára, amelyek semmilyen más táplálási móddal sem összehasonlíthatóak. Ezek a pozitív hatások a születés utáni pillanatoktól fogva számottevőek és a szoptatás befejezése utáni időszakra is hatással vannak.
- Életeket ment
- Biztosítja a tökéletes tápanyagellátást
- Nagyobb babák (totyogók) egészségére is hatással van
- Kötődés anya és gyermeke között
- Véd a fertőzésekkel szemben
- Véd betegségekkel szemben
- Hasmenés megelőző hatása van
- Csökkenti a légzőszervi megbetegedések kockázatát
- Elősegíti a betegségekből való gyorsabb felgyógyulást a gyermekeknél
- Befolyással van általánosságban a betegségekre/halálozásokra
- Csecsemők túlélési esélyét is növeli
- Biztosítja a kezdeti immunizálást
- Fokozza a vakcinákra való reagálást
- Koraszülött és alacsony testsúlyú csecsemőkre is pozitív hatással van
- Könnyű elérhetőség
- Könnyen emészthető
- Vegyszer és kémiai anyagoktól mentes
- Megfelelő összetételű
- Biztonságos táplálék
- Fokozza a fejlődést és növeli az intelligenciát
- Magasabb IQ
- Kognitiv és szociális fejlődést is pozitívan befolyásolja
- Pszichológiai faktorok hatásai
- Hosszútávú pozitív hatás a csecsemőkre nézve
Befolyásolja, hatással van a következőkre:
- AIDS
- Allergiák
- Vakbél
- Ízületi gyulladás
- Asztma
- Csontritkulás
- Gyermekkori rákos megbetegedések
- Crohn betegség
- Rejtett heréjűség
- Fogászati problémák
- Cukorbetegség
- Ekcèma
- Látás
- Reflux
- Haemophilus influenza (fertőzés)
- Szívproblémák
- Herpeszvírus
- Hodgkin-kór
- Lágyéksérv
- Sárgaság
- Fiatalkori ízületi gyulladás
- Leukémia
- Agyhártyagyulladás
- Sclerosis Multiplex
- Krónikus vastagbélgyulladás (NEC)
- Elhízás
- Középfülgyulladás
- Gyomorkimeneti szűkület
- Hirtelen csecsemő halál (SIDS)
- Torokmandulagyulladás
- Urológiai betegségek
- Asztmás légzés, zihálás
Életeket ment
Jelenleg évente 9 millió csecsemő hal meg. Csak a fertőző betegségek miatti halálozástól további kb 6 millió csecsemőt ment meg a szoptatás.
Biztosítja a tökéletes táplálást
Az anyatej egy utánozhatatlan, tökéletes táplálék. Egy anya teje teljesen a gyermeke igényeire van szabva. Valójában 50 százalékban megegyezik gyermeke genetikai állományával.
Az anyatej a megfelelő arányban tartalmazza a tápanyagokat. Ez a legtermészetesebb és legtáplálóbb módja egy csecsemő fejlődésének.
Jelenleg az anyatejnek 200 összetevőjét ismerjük, amelyek nem csak a csecsemő táplálásáért, hanem az általános fejlődéséért, növekedéséért, az immunrendszerének és idegrendszerének fejlődéséért is felelelősek.
Az anyatej tartalmazza a csecsemő számára szükséges összes kalóriát az első hat hónapban. Megfelelő arányban vannak benne a fehérjék, zsírok, szénhidrát és folyadékok, amikre egy újszülöttnek szüksége van.
Az anyatej összetétele nagyon stabil, még akkor is, ha az anya étrendje szegényes, vagy az anya beteg.
Az anyatej jelentősen hozzájárul a csecsemő emésztőrendszerének a kialakulásához, ami kb hat hónapos korig tart.
Az anyatej cukor (szénhidrát) és fehérje tartalma könnyen és jobban emészthető az ember babája számára.
Az anyatej megelőzi az A vitamin hiányt 12 és 36 hónapos kor között.
Kevesebb só és kevesebb fehérje tartalma miatt az anyatej jobb a baba veséinek.
Az anyatej csökkenti az E vitamin és vas hiányos vérszegénység kockázatát.
Az anyatej egy változó összetételű folyadék, amelynek az összetétele a nap folyamán és a szoptatások során is változik. Ezért a baba életkorának és állapotának a legmegfelelőbb összetételű tápanyagokat kapja. Az anyatej változó összetétele révén lépést tart a csecsemő egyéni fejlődésével és változó tápanyag igényével.
Az anyatej íze minden szoptatáskor más. Ezek a kis változásai az anyatej ízének felkészítik a babákat, hogy többféle szilárd ételt fogadjanak el (majd a későbbiekben).
A gyermekek a legteljesebb és legjobb összetételben jutnak a tápanyagokhoz és antitestekhez.
Az anyatej biztosítja a megfelelő mennyiségű vizet a folyadékpótláshoz.
Az ellenanyagok összes típusa megtalálható az anyatejben. A legnagyobb koncentrációban a kolosztrum, az előtej tartalmazza őket, mely a csecsemő számára élete első 3-5 napján elérhető csak
Kolosztrum vagy előtej: már a baba születése előtt, a várandósság alatt is elkeződik a termelődés az anyamellben.
A kolosztrum vagy előtej sűrű, átlátszó színtelen vagy sárgás tej.
- magas fehérjetartalommal bír, ami megfelel az újszülött igényeinek az első napokban
- antitesteket tartalmaz, amely megvédi az újszülöttet a különböző fertőzésektől
- elősegíti a magzatszurok (első sötét, ragacsos széklet) kitisztulását az újszülöttnek a beleiből az első 1-2 napban
Minél gyakrabban mellre kell tenni az újszülöttet, hogy minél több kolosztrumhoz jusson, ez úgyszintén segíti a tejbelövellést.
A szülést követő 2-5 napon belül a tej hígabb, fehéresebb színű lesz, leginkább a sovány tejhez hasonló, a mellek pedig telítődnek. Gratulálunk, ez a tejbelövellés! Ekkor fontos, hogy minél többször mellre kerüljön az újszülött, ezzel elkerülendő a mell túltelítődését vagy elzáródását.
Az anyatej összetétele változik, ahogy a baba szopik. Amikor mellre kerül a baba, először az úgynevezett elsőtej termelődik. Az elsőtej alacsony zsírtartalmú, gazdag laktózban, azaz tejcukorban, ami fontos a fejlődéshez.
Az elsőtej oltja a baba szomját. A szoptatás során az elsőtej helyét átveszi a hátsótej. A hátsótej magas zsírtartalmú anyatej, segít, hogy a baba jól lakjon, tovább érezze jóllakottnak magát. A szoptatás során fontos, hogy addig ne váltsunk mellet, amíg a baba el nem jut a hátsótejhez. A hátsótejet szokás a baba desszertjének is nevezni.
Az immunoglobulin A, a szekretált iG-forma amely megvédi a fület, orrot, torkot, emésztőrendszert, nagy számban megtalálható az anyatejben az első évben. A vírusokat és baktériumokat a szervezetbe belépés helyén próbálja semlegesíteni, még mielőtt a gyomor megemészti.
Az anyatej jellemző vírusok és baktériumok elleni IGA szintje megemelkedik, amennyiben az anya találkozik ezekkel az organizmusokkal.
A laktoferrin egy vasmegkötő fehérje, amely megtalálható az anyatejben, de nincs a tápszerekben. Megakadályozza a baktériumok vashoz történő hozzájutását a belekben, és az egészséges baktériumok gyarapodását eredményezi. A kolosztrumban található meg a legnagyobb koncentrátumban, de az első év során végig jelen van az anyatejben. Közvetlen antibiotikus hatása van olyan baktériumokra, mint staphylococcus és E. coli.
Az anyatej tartalmaz lizozimet is (egy hatásos emésztő enzimet), harmincszor többet, mint a tápszerekben megtalálható mennyiség. Érdekes módon, míg más anyagok az anyatejben attól függően találhatók meg, hogy az anyuka jól táplált vagy sem, a lizozim mennyisége változatlan, ezzel is mutatva, hogy mennyire fontos összetevő. Nagy hatása van a baktérium típusára, amely a bélrendszerben él.
Az anyatej speciálisan hozzájárul a laktobacillus mennyiségének növeléséhez, ami egy hasznos baktérium, mivel gátolni tudja számos fertőzést okozó, Gram-negatív bacillus és parazita szaporodását. Valójában szembetűnő különbség van az anyatejjel illetve a tápszerrel táplált csecsemők bélrendszerében található baktériumok között. Az anyatejjel táplált csecsemők szervezetében tízszer magasabb a laktobacillus szint, mint a mesterséges tápszerrel táplált csecsemők esetében
Mind a laktobacillus jelenléte, a laktoferrin hatása és lizozim segít abban, hogy a csecsemő bélrendszerében ne szaporodjanak el kóros baktériumok.
67 csecsemő édesanyját kérdezték meg az esetükben előforduló egészségügyi ellátást igénylő betegségek fajtájáról és időtartamáról 16 és 30 hónapos kor között. Arra jutottak, hogy a szoptatás csökkentette a csecsemőkori betegségek számát és közvetve javította a totyogókori egészséget.
Összeköti az anyát és a gyereket
A szoptatás gyengéd módja az újszülöttek átvezetésének az anyaméhből a külvilágba.
A szoptatás élettani és lélektani szempontból is javára szolgál mind az anyának, mind a babának. Érzelmi kötelékeket hoz létre és csökkenti a csecsemőről való lemondás arányát.
A bőrkontakt, melyet a szoptatás nyújt, nagyobb érzelmi biztonságot nyújt a babának és fokozza a kötődést.
Véd a fertőzésektől
Az emberi tej környezeti szempontból különleges tej - az anya nyújtja a csecsemő számára, hogy megvédje őt kimondottan azoktól az organizmusoktól, amelyekkel szemben a csecsemő leginkább védtelen.
Az anyatej segít a gyermekeknek, hogy szervezetük megküzdjön a kórokozókkal és csökkenti a fertőzések kialakulásának kockázatát. A kutatások alátámasztják, hogy a szoptatott csecsemők kevesebbszer és rövidebb ideig betegek.
A betegségek és halálesetek gyakorisága kisebb a 2 vagy 3 évig szoptatott gyermekek körében.
A szoptatott babák kevesebbszer sírnak és ritkábban vannak emésztési problémáik, úgymint kólika.
Fertőzésmegelőző tulajdonságok: Különböző kórokozók ellenanyagai, amelyek segítenek megelőzni az enyhe és súlyos fertőzéseket is, csak az anyatejben fordulnak elő. Azok a kisbabák, akiket teljesen vagy majdnem teljesen szoptattak, vagy anyatejjel tápláltak, jelentősen kevesebbszer betegedtek meg bélrendszeri, légúti, fülészeti és húgyúti fertőzésekben.
Az anyatejben található antitestek közvetlen védelmet nyújtanak a fertőzések ellen. Más kórokozók elleni tényezők pedig olyan környezetet teremtenek, amely barátságos a jó baktériumok számára, vagyis a normál flórának és barátságtalan a rossz baktériumok, vírusok vagy élősködők számára.
Átlagban a szoptatott kisbabák kevesebb fertőzést kapnak el korai életszakaszukban. Főként kevesebb hányás-hasmenés, mellkasi fertőzés és fülészeti fertőzés éri őket, mint a nem szoptatott kisbabákat. Ennek a fő oka, hogy az antitetesteket és más fehérjéket az anya szervezete az anyatejen keresztül a kisbabának továbbítja. Ezek nyújtanak segítséget a fertőzések elleni védekezésben.
Az anyatejnek olyan tulajdonsága is van, amely segíti, hogy a kisbabák saját immunrendszere a lehető legjobban működjön. Ha a baba megbetegszik, akkor szoptatás és a tej befogadása során a fertőzés kevésbé valószínű, hogy súlyosabbá válik.
Fejlett országokban, úgy mint az Egyesült Királyság, a fertőzés kockázatának csökkentése jelentős lehet ily módon. Fejlődő országokban, mint bizonyos afrikai országokban pedig a fertőzések kockázatának csökkenése ezáltal egyenesen drámainak mondható. Például egy tanulmány becslései alapján, amelyben 42 fejlődő ország adatait vizsgálták, arra a következtetésre jutottak, ha az édesanyák kizárólag szoptatnának hat hónapig és azt követően részben szoptatnák 12 hónapos korig, akkor minden évben az öt év alatti gyermekek körében 1,3 millió halálesetet lehetne megelőzni.
Betegségek elleni védelem: Összehasonlítva a tápszerrel táplált gyermekekhez képest, azok akiket szoptattak, egészségesebbek, kevesebb tünettel és rövidebb betegségeken esnek át, amikor megbetegszenek.
Védelem a fülészeti, légúti fertőzések, tüdőgyulladás, légcsőhurut, vesefertőzések, vérmérgezés ellen.
Fertőzésekkel szembeni jobb ellenálló képesség. A baba kisebb eséllyel kerül kórházba egy komolyabb betegség esetén.
A szoptatott vagy lefejt tejet kapó babák között kisebb az egy év alatti halálozások száma, és összességében kevesebb betegséget kapnak el, mint a tápszeres gyerekek.
Az alábbi tanulmányok is alátámasztják, hogy a szoptatott babák kevésbé kapnak el fertőzéseket, mint a nem szoptatottak:
- az 1993-as texasi Medical Branch tanulmánya, ahol a hosszabb szoptatást összefüggésbe hozták egy bizonyos fajta középfülgyulladás (kiömlő középfülgyulladás) rövidebb időtartamával az első 2 életévben
- egy 1995-ös, 87 újszülöttet vizsgáló kutatás megállapította, hogy a szoptatott babák felének volt csak hasmenéses betegsége, továbbá 19%-kal kevesebbnek volt középfül fertőzése és 80%-kal kevesebbnek volt középfülgyulladása az első évben a tápszeres babákhoz viszonyítva
- a szoptatás csökkentette a felső légúti fertőzések előfordulását a koraszülött babáknál az első 7 hónapban, miután kiengedték őket a kórházból (2002-es tanulmány, 39 újszülött)
- egy 2004-es esettanulmány alapján a szoptatás csökkentette az elkapott húgyúti fertőzések esélyét a csecsemők 7 hónapos koráig, ahol a védettség rögtön születés után volt a legjelentősebb
- az AHRQ számára készült 2007-es áttekintés azt találta, hogy a szoptatás csökkenti a heveny középfülgyulladás, a nem-specifikus gyomorbél hurut és a súlyosabb alsó légúti fertőzések kockázatát.
Kevesebb a székrekedés és a szoptatott babák széklete nem olyan erőteljes szagú.
Megakadályozza a hasmenést
A fejlődő országokban a hasmenés a vezető halálok a csecsemők körében. A nem szoptatott, 2 hónapnál fiatalabb babák 25x nagyobb eséllyel halnak meg hasmenés következtében, mint a kizárólag szoptatott csecsemők. A hasmenés alatti folyamatos szoptatás csökkenti a kiszáradást, valamint a hasmenés súlyosságát, időtartamát és a táplálkozásra vonatkozó negatív kihatásokat.
Hasmenéses megbetegedés és lázas állapot fennállása esetén, amikor a gyermek más ételt nem szívesen fogyaszt, javasolt a szoptatás folytatása. A szoptatás segítségével ilyenkor is magasan tartható testük folyadék szintje, megelőzhető a kiszáradás és nem utolsó sorban gyorsabban gyógyulnak meg.
Tápszerrel táplált gyermekek körében háromszor-négyszer nagyobb az esélye gyomor-bélhurutos megbetegedésnek, a szoptatott babákhoz képest.
Azoknál a 12 hónaposnál fiatalabb kisbabáknál, akiket szoptatnak, a szoptatás ideje alatt kevesebb eséllyel alakul ki akut gyomor-bélhurutos megbetegedés, mint az ugyanolyan korú tápszerrel táplált kisbabáknál.
Emésztő rendszer
Az anyatejjel táplált gyermekeknél kevesebbszer fordul elő hasmenés és bélrendszert érintő fertőzés. Hat vagy több hónapnyi kizárólagos anyatejes táplálás csökkenti az ételallergiák veszélyét. Továbbá kisebb az esélye a felnőttkori Chron betegségnek és a fekélyes vastagbélgyulladásnak (Colitis ulcerosa).
Csökkenti a veszélyét a légzőszervi fertőzéseknek
A túl rövid ideig tartó szoptatás jelentősen megnöveli a visszatérő légzőszervi fertőzések és a középfülgyulladás veszélyét.
Légzőszervrendszer
Bizonyított, hogy a szoptatott gyermekek kevesebbszer és enyhébb lefolyással kapnak el felsőlégúti fertőzéseket, ritkábban fordul elő náluk az asztmás légzés, a tüdőgyulladás és az influenza.
RSV vírus
Szoptatott babáknál kevesebbszer fordul elő RSV vírus az első életév folyamán.
Légzőszervi fertőzések
A szerzők kutatási alapján elmondható, hogy körülbelül kétszer annyi cumisüvegből táplált csecsemőt érint a kétszer vagy többször kialakuló, akut, krónikus hörghurut, mint szoptatottat.
Egy komoly negatív hatást is módosít a szoptatás: hétszer több eséllyel kapnak el felsőlégúti fertőzést azok a csecsemők, akiket a dohányzó édesanyjuk egyáltalán nem szoptat, mint akiket szoptatnak.
Felfedezték, hogy sokkal nagyobb eséllyel alakul ki akut középfülgyulladás ugyanúgy, mint hosszan tartó középfül folyás fiúknál, azoknál, akiknél már volt korábbi fül fertőzés és akiket nem szoptattak.
Kimutatták, hogy a szoptatás csökkenti a fül fertőzések előfordulását és megvéd az újbóli kialakulásától. Túlnyomórészt a fül fertőzések miatt kapnak antibiotikumot a csecsemők.
A légzőszervi megbetegedések jóval gyakoribbak a tápszerrel táplált gyermekeknél. Valójában, több különböző kutatási tanulmány elemzése alátámasztja, hogy a tápszerrel táplált csecsemők háromszor többször kerülnek kórházba súlyos felsőlégúti megbetegedéssel, mint azok az újszülöttek, akiket minimum négy hónapig szoptattak.
Elősegíti a beteg gyermek gyógyulását
Szoptatással tápanyagban gazdag, könnyen emészthető táplálékhoz jut a beteg gyermek, még akkor is, amikor nincs étvágya más ételekhez. Amikor a gyerek beteg, vagy hasmenése van az anyatej segít megelőzni a kiszáradást. Gyakori szoptatás csökkenti a tápanyaghiány kialakulásának esélyét és elősegíti a növekedés felzárkózását a betegség után.
Általánosságban
A művelt és középosztálybeli népesség gyermekeinek hasznára válik szoptatás és annak jótékony hatásai, méginkább, hogyha kizárólagosan és hosszan szoptatják őket.
A fejlődő országokban, a fertőzések arányának különbsége jelentősen befolyásolhatja egy csecsemő életbenmaradási esélyeit. Például Brazíliában 14-szer több eséllyel hal meg egy tápszerrel táplált baba, mint egy kizárólagosan szoptatott.
Immunológiai fejlődés
A szoptatott csecsemők székletében lévő SIgA (immunfehérje) jelenlétének oka nem pusztán az anyatejben lévő IgA (immunfehérje); az anyatej ugyanis serkenti a bélrendszeri humorális (nem sejtes) immunitást.
Általános megbetegedési arány
A szoptatás és a megbetegedések száma között fordított arányosság áll fenn. Legkiemelkedőbb az első életévben, de három éves korig jellemző.
Újszülött túlélés
Összefüggés figyelhető meg az első 6 hónapban kizárólagos szoptatás és az első év túlélése között. Minél fiatalabb a csecsemő és minél hosszabban van szoptatva, annál nagyobb a túlélés esélye.
Korai immunitást nyújt
Az anyatej, de különösen a kolosztrum antibakteriális és vírusölő anyagokat tartalmaz, amelyek megvédik az újszülöttet a betegségekkel szemben. A kolosztrum bevonatot képez a tápcsatornán, megakadályozva, hogy a káros baktériumok és allergiát okozó proteinek a vérbe jussanak. Az anyatej ezen kívül segíti az újszülött saját immunrendszerének kialakulását.
Szoptatás során ellenanyag kerül a csecsemő testébe. Ez a kolosztrum legnagyobb szerepe, ami a kifejezetten újszülöttek részére készült anyatej. Az anyatejben megtalálható néhány fertőzést megelőző anyag, mint például epesóval stimulált lipáz, (amőbás fertőzések ellen nyújt védelmet), laktoferrin, (a vashoz kötődve meggátolja a bélben található baktériumok növekedését), valamint immunoglobulint, ami a mikroorganizmusok ellen nyújt védelmet.
Fokozza az oltás nyújtotta védettséget
A szoptatott csecsemők jobban reagálnak az oltásokra. A szoptatás elősegíti a csecsemő immunrendszerének érését, ezzel egyidejűleg megóvja a vírusos, bakteriális és paraziták okozta fertőzésektől.
A szoptatás elősegíti az újszülött immunrendszerének korai fejlődését, fokozza az immunizálás hatékonyságát, növelve a védelmet a gyermekbénulás, tetanusz és a szamárköhögés ellen.
Az anyatej képes a fajlagos és nem fajlagos védőanyagok szállítására a belek külső nyálkahártyáján, és feltehetően az újszülött légútjain keresztül. A passzív immunitás megszerzése különösen fontos a korai újszülött korban, amikor az immunrendszer még fejletlen.
Sok tanulmány szól arról, hogy a szoptatás erősíti az immunrendszert. Szoptatás alatt az anya ellenanyagot juttat a gyermekhez, ami elősegíti a gyermek ellenállását a betegségekkel szemben, és javítja a normál immunválaszt egyes vakcinával szemben.
A szoptatott csecsemők körében jelentősen magasabb az ellenanyag szint oltás után, mint tápszerrel táplált társaiknál. Ez a felfedezés komoly bizonyítéka annak, hogy a szoptatás növeli az aktív ellenanyagos immunválaszt az első életévben.
A szoptatott csoport antitestjeinek száma szignifikánsan magasabb volt, mint a két tápszeres csoporté együttesen. Ezért a szoptatott csecsemők jobb szérum és kiválasztó szervi válaszokat mutattak az orálisan és az emésztő rendszer kikerülésével beadott védőoltásokra egyaránt, mint a hagyományos, vagy alacsony fehérje összetételű tápszerrel táplált csecsemők.
Koraszülött vagy alacsony születési súlyú csecsemők
A szoptatás előnyei nem csak a terminusra született csecsemőknél érvényesülnek, hanem a koraszülött és kis súllyal született babáknál is.
Azoknak a koraszülött csecsemőknek, akiket tápszerrel tápláltak, a későbbiekben 8-15 ponttal kevesebb volt az IQ-juk, a szoptatott koraszülött csecsemőkéhez képest.
Kevesebb az újszülöttkori bélelhalás a koraszülött babáknál.
A koraszülött csecsemők szoptatása megelőzheti a fertőzéseket és a magas vérnyomást későbbi életük folyamán.
A koraszülött csecsemőknek az anyatej:
- jelentősen lerövidíti a kórházi tartózkodás idejét
- csökkenti a kórházi költségeket
- felgyorsítja az agytörzs érést
- csökkenti az életet veszélyeztető emésztőszervi és egyéb fertőző beteségek kialakulásának esélyét
A szoptatás endorfin hormont szabadít fel, ami segíti az ellazulást, jó közérzetet eredményez a babában és az anyában egyaránt, és szükség esetén ideális a baba fájdalmának csillapítására is.
Elérhetőség
Az anyatej bármikor elérhető, mindig megfelelő az összetétele és teljesen ingyenes.
Az anyatej mennyisége a kereslet-kínálat viszonyától függ. A megfelelő mennyiség fentartása a stimulációtól függ, amit végezhet a baba, vagy fejéssel is történhet. A dupla fejés segít megemelni a prolaktin szintet, ami a tej mennyiségéért felelős. Ez különösen a munkába visszatérő anyáknak fontos, akinek nincs mindig mellettük a gyermekük, hogy stimulálja és szinten tartsa a szükséges mennyiséget.
Az összeállítását nem lehet elrontani.
Könnyen emészthető
Mivel a természet az anyatejet emberi fogyasztásra tervezte, az anyatej a legtáplálóbb és legkönnyebben emészthető táplálék, amit a babád kaphat.
A tápláló, mégis könnyen emészthető első étel fontos a csecsemő még éretlen emésztő rendszerének. A babák kevesebb energiát használnak, valamint az anyatej könnyen esik szét az alapvető összetevőire, így a tápanyagok, a fertőzést megelőző anyagok, és a tejed minden más összetevője könnyebben elérhetővé válik a babád szervezetének működéséhez, fejlődéséhez és növekedéséhez.
Az anyatej könnyebben emészthető és majdnem teljesen a babához igazodik, ezért van az, hogy az anyatejes babák sűrűbben kérnek enni, mint a tápszeres babák. Anyatejes babák széklete folyékony, sokszor nem tartalmaz szilárd anyagot. (És nem is olyan bántóan büdös.)
Biohasznosulás
A biohasznosulás egy manapság divatos kifejezés arra, hogy a szervezet számára mennyire könnyen hasznosítható az ételben található tápanyag. Az anyatej magas biohasznosulású tápanyagokat tartalmaz, ami azt jelenti, hogy a tápszerrel szemben az anyatejből a csecsemő még azokból a tápanyagokból is jobban részesül, amik alapjában véve kis mennyiségben vannak jelen az anyatejben (mivel a csecsemő szervezete is könnyebben fel tudja azt dolgozni). Azt is jelenti, hogy a csecsemő megspórolja azt az energiát, ami ahhoz kellene, hogy kihagyja azokat az összetevőket, amiknek az emésztése vagy hasznosítása nehézségeket okozna.
Bár a karnitin mind az anyatejben, mind a tápszerben megtalalható, az anyatejben találhatónak jobb a biohasznosulása. A hasznosult karnitin szint jelentősen magasabb az anyatejjel táplált csecsemőknél, mint tápszeres társaiknál. A karnitin az energiaforrásként használt zsírsav előállításához szükséges. A karnitin egyéb felhasználára is van már hipotézis, de még nem nyert bizonyítást.
Alkalmasság
Az anyatej a legmegfelelőbb és a leggyengédebb táplálék csecsemő szervezete számára. Ez közre játszik a könnyen emészthetőségében, és abban, hogy lehetővé teszi a csecsemő szervezete számára a hatékonyabb működést azáltal, hogy sokkal kevesebb energiát fordít az életfunkciókra. Az alkalmassága vélhetőleg abban is megmutatkozik, hogy az anyatejjel táplált csecsemőknél kisebb valószínűséggel jelenik meg allergiával összefüggő bőrelváltozás, vagy asztma.
A tejed összetételének emészthetősége, biológiai hasznosulása és az alkalmassága azt jelenti, hogy a babád testének kevesebbet kell dolgoznia ahhoz, hogy több tápanyaghoz jusson.
A tejed tökéletes első táplálék ahhoz, hogy a babád az ideális növekedés és fejlődés minden szempontjának megfeleljen.
Támogatja az élelmiszerbiztonságot
Az anyatej teljes élelmiszerbiztonságot nyújt a csecsemőnek az első hat hónapban. Az anyatejes táplálás maximalizálja az élelmiszerforrásokat, egyrészt azért, mert természetesen megújul, másrészt pedig azért, mert azt az élelmiszert amit egyébként adnának a csecsemőnek, másnak adható. A anyatejellátás alkalmazkodik a kereslethez, csak a rendkívül alultáplált anyáknál csökken a szoptatási kapacitás.
Javítja a fejlődést és az intelligenciát
Fejlettebb idegrendszeri fejlődés, amely magasabb IQ-t okozhat. Az emberi túlélés jobban függ az agy teljesítményétől, mint az erős izmoktól, a gyors növekedéstől (gyors érés), vagy a test méretétől, így a tejed pont azokban a tápanyagokban gazdag, ami a leginkább elősegíti az agy növekedését és az idegrendszer fejlődését.
Az anyatejben magas a zsírtartalom és azoknak a zsírsavaknak a mennyisége, amelyek az agy fejlődése szempontjából szükségesek. Néhány friss, az NICHD (National Institute of Children Health and Human Development) által támogatott kutatás szerint az anyatej fontos és nélkülözhetetlen zsírsavakat tartalmaz, amelyek kulcsfontosságú energiaforrások és építőkövek és amelyek segítik a csecsemő agyának fejlődését. Két konkrét zsírsav, a DHA és az AA, segíthet a csecsemők kognitív képességeinek növelésében.
A szoptatott csecsemőknek magasabb lesz az IQ-ja, és jobb az agyi és idegrendszeri fejlődése; a 8, 12 és 18 éves korosztálynál 10-12 pontos IQ előnyt figyeltek meg (A szoptatást tartják a 4. trimeszternek az agy növekedésének és fejlődésének szempontjából. Az anyatejben különleges fehérjék vannak, amelyek elősegítik az agy fejlődését.).
Magasabb intelligencia
Ezek a tanulmányok (is) foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy a csecsemőkori szoptatás okoz-e magasabb intelligenciát a későbbiekben:
Horwood, Darlow és Mogridge (2001) 280, alacsony születési súllyal világrajött gyerek intelligenciahányadosát (IQ) tesztelte a gyerekek 7 vagy 8 éves korában. Azoknak a gyerekeknek, akiket több mint 8 hónapig szoptattak, 6 ponttal magasabb (és ez jelentős különbség) volt a verbális IQ pontja, mint a hasonló, de kevesebb ideig szoptatott gyerekeknek. Erre a következtetésre jutottak: "Ezek a megállapítások hozzájárulnak az egyre gyarapodó bizonyítékokhoz, amelyek mind-mind azt sugallják, hogy a szoptatásnak sok hosszútávú előnye van a gyermek kognitív fejlődésében."
Egy 2005-ben készült tanulmány 2734 testvérpár adatait használta fel a Serdülőkorúak Egészségéről szóló Nemzeti Longitudinális Kutatásból, ami meggyőző bizonyítékot mutatott a szoptatás és az intelligencia közötti kapcsolatról.
2006-ban Der és kollégái készítettek egy kohorsz tanulmányt, vizsgálták a testvérpárokat és egy metaanalízist csináltak, amelyből arra a következtetésre jutottak, hogy a szoptatásnak elhanyagolható vagy nagyon minimális hatása van a gyermek intelligenciájára. A kutatók megállapították, hogy a legtöbb megfigyelt összefüggés a szoptatás és a kognitív fejlődés között az anyai intelligencia megtévesztésének eredménye.
Az AHRQ 2007-es beszámolójában az áll, hogy nincs összefüggés a terminusra született csecsemők szoptatása és a kognitív teljesítmény között.
Az Egészségügyi Világszervezet a 2007 évi beszámolójában megállapítja, hogy a szoptatott csecsemők magasabb eredményt érnek el az intelligencia teszteken.
Két kezdődő kohorsz tanulmányt publikáltak 2007-ben, amik azt sugallják, hogy azok a babák, akiknek speciális FADS2 génjük van, a szoptatás hatására átlagosan 7 ponttal magasabb az IQ-juk, mint a kevésbé gyakori verziójú FADS2 génnel rendelkező gyermekeké, akiknek az IQ-ja a szoptatás hatására nem mutatott emelkedést. A FADS2 gén hatással van az anyatejben található többszörösen telítettlen zsírsavak anyagcseréjére, mint például a dokozahexaénsav (DHA) és az arachidonsav, amikről már tudjuk, hogy a korai agyi fejlődéssel összefüggésbe hozhatók. “A felfedezéseink igazolják azt a feltételezést, hogy az anyatej tápanyagösszetétele felelős az emberek IQ-jában lévő különbségekért. De ez nem egy egyszerű mindent, vagy semmit összefüggés, ez függ valamilyen mértékig minden egyes gyermek genetikai állományától.” Nyilatkozták a kutatók. “További vizsgálat garantálható, ennek különleges gén-környezet kölcsönhatásnak a feltárására és tisztázására.”
A humán laktáció területén készült eddigi legnagyobb randomizált vizsgálatában, 1996 és 1997 között, a fehéroroszországi szülőotthonok és klinikák véleltlenszerű elosztással részesültek vagy nem részesültek a Bababarát Kórház Kezdeményezés szoptatást támogató kampányában. 13889 csecsemőt követtek nyomon 2002 és 2005 között. Közülük, akik azokban a szülőotthonokban vagy klinikákban születtek, amelyik részt vett a szoptatást támogató kampányban, az IQ-juk 2,9-7,5 ponttal volt magasabb (ami lényegesen magasabb). Mivel (többek között) egy véletlenszerű kutatás, vizsgálni kellene az anyai intelligenciát, a szerzők 2008-ban megállapították, hogy: “elég bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan, hogy a hosszú és kizárólagos szoptatás fejleszti a gyermekek kognitív fejlődését.”
Maximalizálja egy Gyermek Testi és Értelmi Lehetőségeit. A hat hónapos kor alatti alultápláltságot gyakorlatilag fel lehetne számolni a kizárólagos szoptatással. Hat hónaposnál idősebb kisgyermekek számára az anyatej biztosítja a további egészséges növekedéshez szükséges tápanyagok bázisát. Az anyatejjel táplált koraszülött csecsemők totyogós korukra jobb fejlődési eredményeket érnek el és kisgyermekként magasabb az IQ-juk, a nem anyatejjel táplált gyermekekhez képest.
Magasabb IQ
Kutatások megállapították, hogy a szoptatott babák, jobb eredményeket érnek el a különböző intelligencia teszteken, ahogy egyre idősebbek lesznek.
Azoknak a gyermekek, akiket életük első heteiben csövön keresztül anyatejjel tápláltak, szignifikánsan magasabb IQ-juk volt 7,5-8 éves korukra, mint azoknak, akik nem kaptak anyatejet; még azután is, hogy kiigazították a csoportokon belüli különbségeket, az anya műveltségét és társadalmi osztályát.
Az anyatej tartalmazza a csecsemő idegrendszerének és látásának fejlődéséhez szükséges nélkülözhetetlen zsírsavakat. Ez lehet az egyik oka annak, hogy az anyatejjel táplált gyermekek IQ-ja 8-10 ponttal magasabb, mint a tápszerrel táplált gyermekeké.
A szoptatott gyermekek iskolás korukban jobb teljesítményt értek el a kognitív és IQ teszteken, továbbá a látásélesség teszteken.
A szoptatott gyermekek IQ-ja magasabb. Az anyatejben található koleszterin és egyéb típusú zsírok elősegítik az idegszövetek növekedését.
Kognitív fejlődés
Kiegészítő regressziós analízis során vizsgálták, hogy milyen erős a kapcsolat a szoptatás időtartama és a kognitív fejlődés között. Egy kicsi, de szignifikáns összefüggést találtak a szoptatás hossza és az 1 és 2 éves korban a mentális fejlődés mutató a Bayley skálán elért eredmények között.
771 alacsony születési súlyú csecsemő közül, azoknak, akiknek az édesanyja az anyatejes táplálást választotta, 8 pontos előnye volt a Bayley mentális fejlődés indexen, szemben azokkal a csecsemőkkel, akiknek az édesanyja nem így választott.
Szociális fejlődés
A szoptatott babák pszichomotoros és szociális fejlődése merőben különbözik a cumisüveggel táplált babákétól, és a 12 hónap végére jelentős előnyök figyelhetők meg a szoptatott babáknál a pszichomotoros és szociális képességeket illetően.
Jelentős bizonyítékok utalnak arra, hogy a szoptatott csecsemőknél felnőve kisebb gyakorisággal alakulnak ki pszichológiai, viselkedési vagy tanulási zavarok. A tanulmányok azt is kimutatják, hogy a kognitív fejlődés is gyorsabb azoknál a gyermekeknél, akik édesanyja a szoptatást választotta.
Az anyatej pszichológiai előnyeinek kutatása közben egy kutató kimutatta, hogy a szoptatott gyermekek általánosságban érettebbek, magabiztosabbak és nagyobb az önbizalmuk.
Fejlődési és érzelmi tényezők
Egy tanulmány szerint a gyerekkori intelligencia teszteken a szoptatott gyermekek jobban teljesítettek a cumisüveggel táplált gyermekekkel szemben. Az érzelmi tényezőket azonban nehéz értékelni, és nem lehet határozott következtetéseket levonni erre vonatkozóan. Habár az bizonyos, hogy a szoptatás fokozza az anya és a gyermek közötti kötődés kialakulását.
Pszichológiai tényezők
Említettem, hogy tudósok arra utalnak, hogy a szoptatás és a tápszeres táplálást között csak pszichológiai különbség van. Határozottan nem értek azzal egyet, hogy ez az egyetlen különbség, de egyetértek azzal, hogy a pszichológiai különbségek mélyrehatóak. Az elmúlt 15 évben a fejlődő neuropszichológia ismételten bebizonyította, hogy az egyén pszichés állapotának közvetlen hatása van az immunrendszerének működésére. Feltehetően a szoptatás önmagában közvetlenül javítja a gyermekek immunrendszerének állapotát.
Hosszú távú előnyök csecsemők számára
Hosszú távú, pozitív egészségi hatások.
Több tanulmány is vizsgálta a szoptatás lehetséges előnyeit a hosszú távú egészségre nézve. Mostanra már be is bizonyosodott, hogy a szoptatott gyermekek későbbi életükben általában kevesebb problémával néznek szembe, mint azok, akiket nem szoptattak.
Az előnyök egy része későbbi életkorban jön elő.
Egy tanulmány szerint a szoptatás nem jelent védelmet allergiákkal szemben [41]. Egy másik tanulmány azonban megerősítette, hogy a szoptatás csökkenti az asztma kialakulásának kockázatát, védelmet jelent allergiák kialakulásával szemben és jelentősen védi a babákat légzőszervi és bélrendszeri fertőzésekkel szemben. [42]
Egy, a szoptatás és cöliákia összefüggéseit kereső vizsgálat kimutatta, hogy a cöliákia kialakulásának esélyét csökkentette, ha a glutén bevezetése alatt is tartott a szoptatás. Az nem derült ki, hogy a tünetek késleltetéséről volt szó csak, vagy élethosszig tartó védelemről. [43]
A Wisconsini Egyetem kutatása azt mutatta ki, hogy azok a nők, akiket csecsemőként nem szoptattak nagyobb eséllyel kapnak mellrákot, mint szoptatott társaik. [44]
A szoptatás csökkentheti kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázatát is, ugyanis alacsonyabb koleszterin és C-reaktív proteinszint jellemzi azokat a nőket, akiket csecsemőként szoptattak. [15] [45] Egy 2001-es tanulmány szerint azoknál a felnőtteknél, akiket csecsemőként szoptattak, alacsonyabb az artériás tágulékonyság, mint azoknál, akiket nem [46]; a WHO 2007-es vizsgálata azt jelezte, hogy a szoptatott csecsemőknél későbbi életükben alacsonyabb átlagos vérnyomást mértek. [15] Az AHRQ 2007-es tanulmánya mégis azt állítja, hogy a szoptatás és a kardiovaszkuláris betegségek közti viszony nem tisztázott. [14]
A szoptatás védelmet jelent több krónikus betegség kialakulásával szemben is, ilyen a cöliákia, gyulladásos bélbetegségek, asztma és a gyermekkori rák.
Az anyatej védi a babát több betegségtől is, és nem csak a szoptatási időszak alatt, hanem az élet későbbi szakaszaiban is, először is passzív immunitás biztosításával, majd a baba immunrendszerének stimulálásával. Ezek a hatások csak erősödnek a szoptatási időszak hosszával.
Az angol nyelvű cikktől eltérően magyar ABC sorrendben találjátok az alábbiakat:
Agyhártyagyulladás
A szoptatott csecsemőknél kisebb az agyhártyagyulladás veszélye.
AIDS
A jelenlegi WHO (Világ Egészségügyi Szervezet) ajánlás szerint a szoptatást támogatni kell az összes fejlődő országban, beleértve azokat, ahol magas a HIV-1 előfordulási aránya a fogamzóképes korú nők körében, mert a szoptatás és a perinatális HIV-1 átadás idején a dózisválasz hatás hiányát ellensúlyozza a szoptatás kedvező hatása a korai gyermek betegségekkel és halandósággal szemben.
Allergiák
Allergiák elleni védelem
Az anyatejes táplálás késlelteti az örökletes allergiás betegségek megjelenését és csökkenti az allergiás betegségek kialakulásának kockázatát. A szoptatott gyermekek kevésbé hajlamosak az allergiás betegségek kialakulására.
Azoknál a gyermekeknél, akiknél fennál az allergia kialakulásának veszélye (azaz legalább az egyik szülő vagy testvér atópiás), az atópiás szindrómát meg lehet előzni vagy késleltetni 4 hónapig tartó kizárólagos szoptatással, bár lehetséges, hogy ezek az előnyök nem maradnak meg négy hónapos kor után. Azonban a legfontosabb tényező az életkor lehet, amikor bevezetésre kerül a tej (nem anyatej), nem pedig a szoptatás hossza.
Az atópiás dermatitisz az ekcéma leggyakribb formája, amely csökkenthető 12 hetes kornál hosszabb kizárólagos szoptatással azoknál az egyéneknél, akik családjában előfordult atópia, de amikor az anyatejes táplálás 12 héten túl kiegészül egyéb ételekkel, az ekcéma előfordulása emelkedik függetlenül a családi kórtörténettől.
A legtöbb tápszerben a csecsemők számára testidegen protein található, melyet tehéntejből nyernek. Így amikor egy csecsemőt nem anyatejjel táplálnak, akkor a szervezetük ellenanyagot termel az idegen proteinnel szemben.
Kutatások kimutatták, hogy kivétel nélkül minden fontos étel allergén megtalalható mind a tej, mind a szója alapú tápszerben, melyek 60 percig emésztődnek a gyomorban (szemben az anyatejjel, amely 15 percig).
Az idegen proteinek átjutva a gyomron elérnek a belekbe, ahol felhalmozódva túlérzékenységet okozhatnak. Ugyan az erre vonatkozó kutatások még viszonylag újak, ez a korai felfedezés az idegen protein lehet a hajlamosító tényező olyan betegségeknél, mint az ekcéma vagy asztma.
Az erről szóló korai felfedezések három összefoglalóban jelent meg a Journal of Allergy and Clinical Immunology-ban 1996 januárjában.
Allergiás családok
Még rövid ideig szoptatott csecsemők esetén is, egyértelműen kimutatták, hogy alacsonyabb számban fordul elő zihálás, hosszabb megfázás, hasmenés és hányás.
Asztma
A szoptatott csecsemők bizonyítottan védettek az asztma ellen, valamint ha allergiás megbetegedések veszélye áll fenn, legalább négy hónapos, kizárólag anyatejes táplálás esetén.
Asztmás légzés, zihálás
Úgy tűnik, hogy a szoptatás véd az asztma és a légúti betegségek ellen az első négy hónapban, különösen akkor, amikor más kockázati tényezők jelen vannak.
Crohn betegség
Szoptatott csecsemőknél kisebb valószínűséggel alakul ki a két legelterjedtebb gyulladásos bélbetegseg: a chron betegség és a fekélyes vastagbél gyulladás.
A szoptatás hiánya kockázati tényező a chron betegség későbbi kialakulásában.
Cukorbetegség
A szoptatás megvédheti a gyermekedet az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásától (inzulinfüggő diabetes mellitus).
Az ausztráliai Új-Dél-Wales-ben élő gyermekeket vizsgálták, ezen csoport összetétele megegyezik az egészséges gyermekek nem és kor szerinti megoszlásával. Azoknál, akiket kizárólag szoptattak életük első három hónapjában, 34%-kal kevesebb volt az esélye az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának szemben azokkal, akiket nem szoptattak. Azon gyermekeknél, akik tehéntej alapú tápszert kaptak életük első három hónapjában, 52%-kal nagyobb valószínűséggel alakult ki 1-es típusú cukorbetegség, mint azoknál, akik nem kaptak tehéntej alapú tápszert.
A kizárólagosan szoptatott csecsemőknél kisebb az esély az 1-es típusú cukorbetegség kialakulására összehasonlítva azon társaikkal, akiket rövidebb ideig szoptattak és akiknél előbb vezették be a tehéntejet és a szilárd ételt. Úgy tűnik, a szoptatás véd a kettes típusú cukorbetegség kialakulása ellen is, legalábbis a gyermek testsúlyára való hatásán keresztül.
Csontsűrűség növekedés
Növeli a csontsűrűséget.
Ekcéma
Az ekcéma, ami egy allergiás reakció, jelentősen ritkább szoptatott babáknál. 132, allergiáról és szoptatásról szóló tanulmány vizsgálata során azt a következtetést vonták le, hogy a szoptatás minden bizonnyal segít megvédeni a gyermekeket allergia kialakulásától, és ez a hatás még erősebbnek látszik olyan gyermekek körében, akiknek a szüleik allergiásak.
A szoptatott csecsemők nagy mértékben védettek az ekcémával szemben, ha allergia kockázata áll fenn és legalább 4 hónapig kizárólag szoptatják őket.
Az ekcéma kevésbé fordult elő és enyhébb volt azon babáknál, akiket szoptattak (22%) és akiknek az édesanyjuk szigorú diétán volt (48%). Azon csecsemőknél, akiket casein hydrolysate tartalmú tápszerel, szójatejjel vagy tehéntejjel etettek, 21%-kal, 63%-kal illetve 70%-kal nagyobb eséllyel alakult ki atópiás ekcéma.
Elhízás
Szoptatott csecsemőknél kisebb lehet az elhízás esélye gyermek- és serdülőkorban. Úgy tűnik, a szoptatás csökkenti az extrém elhízás esélyét a 39-42 hónapos gyerekeknél. A szoptatás elhízás elleni védelme egyenletes, bár kicsi, de sok tanulmány szerint a szoptatás időtartamával növekszik.
Számos friss tanulmány kimutatta, hogy a szoptatott gyerekek között kisebb valószínűséggel mutatható ki gyerekkori elhízás. A tápszeres táplálás 20-30 százalékkal növeli az elhízás esélyét.
Fiatalkori ízületi gyulladás
A North Carolina University és a Duke University kutatóinak előzetes adatai, amelyben 54 fiatalkori ízületi gyulladásban szenvedő gyereket, hasonló korú és származású fiatalkori ízületi gyulladásban nem szenvedő gyerekekből álló kontrollcsoporttal vetettek össze, azt mutatják, hogy a szoptatott gyerekeknél csak 40 % az esélye, hogy kialakuljon a fiatalkori ízületi gyulladás.
Fogászati problémák
Szoptatott csecsemőket illetően minél tovább tart a szoptatás, annál alacsonyabb az előfordulása a rosszul záródó fogsornak. Kevesebb a lyukas foguk és kisebb eséllyel lesz szükségük fogszabályzóra.
Az egy évnél hosszabban szoptatott gyermekeknek kevésbé van szüksége fogszabályozásra.
A mellből való szopás tevékenysége fokozza a baba arc- és szájizmainak, valamint az arc csontozatának és szerkezetének fejlődését, továbbá elősegíti a fogsor megfelelő alakulását. A szoptatás elősegíti a beszédfejlődést.
A mellből való szoptatás támogatja az állkapocs megfelelő fejlődését és elősegíti, hogy egészséges, egyenes fogak növekedjenek.
Gyermekrák
Az anyatej csökkenti a gyermekkori rák kialakulásának esélyét.
Azoknál a gyermekeknél, akiket mesterségesen tápláltak, vagy 6 hónapnál kevesebb ideig szoptattak, nagyobb az esélye a rákos megbetegedésnek 15 éves koruk előtt. A mesterségesen táplált gyermekeknél a kialakulás 1-8x, míg a rövid ideig szoptatott 1-9x, mint a hosszan szoptatott társaiknál.
Fontos hozzátenni, hogy a 6 hónapnál rövidebb ideig szoptatott gyerekek esetében nem alacsonyabb a kialakulás veszélye, mint az üvegből tápláltaknál.
Gyomorkimeneti szűkület
A szoptatás csökkenti a gyomorkimeneti szűkület kockázatát.
Haemophilus influenza (fertőzés)
Egy lakossági, elsődleges influenza fertőzés rizikó faktoros esettanulmánya, B tipusú betegség kapcsán azt mutatta ki, hogy a 6 hónap alatti szoptatott csecsemők nagyobb védelmet élveztek/ellenállóbbak voltak a betegséggel szemben.
Herpeszvírus
Az anyatej fontos szerepet játszhat abban, hogy megvédje az újszülöttet a herpes simplex vírus 2 fertőzéstől.
Hirtelen csecsemőhalál (SIDS)
A szoptatott babák 2-3 hónapos korukban könnyebben felébrednek. Ez éppen az az időszak, amikor a hirtelen csecsemőhalál a leggyakoribb. A Münsteri Egyetem kutatásai azt mutatják, hogy körülbelül 50%-kal csökkenti a szoptatás a hirtelen csecsemőhalál kockázatát, legyen a baba bármennyi idős.
Egy kutatás szerint a szoptatás véd a SIDS ellen, összefüggésben azzal a közvetett hatásával, hogy megelőzi bélrendszeri és/vagy légúti betegségeket.
Ha szülés után a kórház elhagyásakor az anya nem szoptat, a csecsemő bármely életszakaszában magasabb a SIDS kockázata.
A statisztikák szerint SIDS-szel (hirtelen csecsemőhalállal) elhalálozott csecsemőknél 87-ből csak 3 volt szoptatott baba.
Hodgkin-kór
Statisztikailag jelentős védelem a Hodgkin-kór ellen azoknál a gyerekeknél, akik legalább 8 hónapig szoptak, szemben a maximum 2 hónapig szoptatott gyerekekkel.
Húgyúti fertőzések
Kevesebb a húgyúti fertőzés a szoptatott csecsemők körében.
Ízületi gyulladás
Ízületek és izmok: a szoptatás csökkenti a reumás ízületi gyulladás esélyét. A fiatalkori ízületi gyulladás kisebb számban fordul elő az anyatejjel táplált csecsemők körében.
Középfül gyulladás
A középfül gyulladás a fül középső részének gyulladása, vagy fertőzése. A szoptatás csökkenti a fül gyulladás esélyét.
Krónikus vastagbél gyulladás (NEC)
A krónikus vastagbél gyulladás egy akut gyulladást okozó betegség, mely a csecsemők vastagbelét támadja. A bélszövetek elhalásával járhat. Koraszülöttek körében fordul elő nagyobb számban.
926 koraszülött körében végzett felmérésben 51 gyermeknél (5,5 %) jelent meg a betegség. A krónikus vastagbél gyulladáshoz köthető halálozási ráta 26%. Kizárólag tápszerrel táplált koraszülöttek körében a kialakulás hatszor, a vegyesen tápszerrel és anyatejjel táplált csecsemőknél háromszor több volt a kizárólag anyatejjel táplált koraszülöttekhez képest.
A 30. hétnél többre született, kizárólag tápszerrel táplált újszülöttek között a NEC előfordulása húszszoros volt. 2007-ben, 4 véletlenszerűen választott próba metaanalízise (az elemzések elemzése) alapján kimutatta, hogy "marginális, statisztikailag jelentős összefüggés" mutatható ki a szoptatás és a NEC kialakulásának csökkent valószínűsége között.
Lágyéksérv
A szoptatás csökkenti a lágyéksérv kialakulásának esélyét.
Látás
A szoptatás javítja a babák látását és segíti a jobb szemműködés fejlődését. A látás élessége magasabb anyatejjel táplált csecsemőknél. Ez az anyatejben található, bizonyos típusú zsíroknak (zsírsavlánc) köszönhető.
Leukémia
A szoptatás védi a babádat a gyermekkori leukémiától. A szoptatott babák ritkábban szenvednek a rák e fajtájában.
Mandulagyulladás
A szoptatott gyermekeknél kevésbé valószínű, hogy szükségessé válik a mandulák eltávolítása.
Reflux
Szoptatott újszülötteknél jelentősen rövidebb ideig tartanak a refluxos időszakok, mint a tápszerezett újszülötteknél.
Rejtett heréjűség
A kutatások egyértelműen összefüggést mutatnak a rejtett heréjűség és a szoptatás hiánya között.
Sárgaság
A kolosztrum (előtej) gyengéden és természetesen hashajtó hatású, amely segít kitisztítani az újszülött bélrendszerét és csökkenti a sárgaság kialakulásának az esélyét.
Szív- és érrendszer
A bizonyítékok azt mutatják, hogy az egykor szoptatott gyerekeknek felnőttkorban alacsonyabb a koleszterinszintje.
A szoptatott csecsemőknek alacsonyabb a pulzusszáma.
Szívproblémák
Kisebb esély az infarktusra a későbbiekben.
Ahogy a gyerekek felnőnek, számos tanulmány kimutatta, hogy azoknak az embereknek, akiket gyerekként szoptattak, átlagban alacsonyabb a vérnyomása, mint azoknak, akik tápszeresek voltak.
Szklerózis multiplex
Habár multifaktoriális eredetűnek gondolták, és pontosan még nem vizsgálták az okozati összefüggést, de úgy tűnik, hogy a szoptatás hiánya megnöveli a szklerózis multiplex kialakulását.
Vakbélgyulladás
A szoptatás csökkenti az akut vakbélgyulladás esélyét.
Hatalmas köszönet az "Anyatejes anyagok fordítása" FB csoport tagjainak és kiemelten Koczó-Herpai Juditnak, továbbá Schneiderné Kozma Eszternek és Bartha-Szabó Enikőnek!
Boros Diana
Az eredeti cikket megtaláljátok ITT.
Szoptatás támogatásában az alábbi linkeken találsz segítséget:
www.ibclc.hu
www.szoptatasitanacsadok.hu
www.lll.hu
www.szoptatasert.hu
Kövessetek minket Facebookon, Instagram-on, csatlakozzatok élménybeszámolókért a FB csoportunkhoz vagy olvasgassatok itt, a Bababarát Szállások weboldalán.
